A Piros 85 története

Köszönetünket fejezzük ki a Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE), amely 1994. és 1996. között 3 évig a teljesítménytúrát megrendezte. A Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesülete büszkén folytatja a hagyományt, és rendezi meg évről-évre, Piros teljesítménytúrák és terepfutás néven az ország egyik legszínvonalasabb ilyen jellegű eseményét.

A túra előtörténete még a Magyarországi Kárpát Egyesülethez (MKE) kötődik. Az 1993. évben Jávor Zoltán azon kezdett el gondolkodni, hogy a Szentendrei HÉV Csillaghegy megállójától Budaörs főútjáig mintegy 90 km hosszon folyamatosan vezető piros jelzésen lehetne rendezni egy teljesítménytúrát.

Az ötletet akkori egyesületének, az MKE-nek vetette fel, amely a következő évtől vállalta a túra megrendezését. 1994. november első hétvégéjén három táv közül választhattak az első résztvevők: a teljes távon kívül a Csillaghegytől Nagykovácsiig vezető 65 km-es, valamint a Csillaghegytől Dobogókőig vezető 35 km-es távokon indultak túrázók.

Az 1995. évben a túrát október utolsó hétvégéjén rendezte meg az MKE, két új távval bővítve a rendezvényt. Az egyik új táv Csillaghegytől a Kopár csárdáig vezetett Piros 50A elnevezéssel, a másik pedig Piros 50B elnevezéssel Dobogókőtől Budaörsig. A  budaörsi célnak az első kettő alkalommal az Illyés Gyula Gimnázium adott otthont.

Az 1996. évben az MKE elnökének azon gondolata alapján, hogy a rendezéshez  pályázaton nyert támogatást csak szeptember végéig lehetett felhasználni, a túrát szeptember első hétvégéjén rendezték meg. Ez, mint utólag kiderült, nagyon rossz döntésnek bizonyult, ugyanis azon a hétvégén az ország területén több másik népszerű teljesítménytúrát várta a kirándulókat; ezért a rendezvényen nagyon szerény létszámban jelentek meg a résztvevők. Ezen túlmenően késő délelőttől kora hajnalig olyan tetemes mennyiségű eső zúdult a terepre, hogy az indulók többsége lényegesen hamarabb befejezte a túrát, mint ahogyan tervezte. Ráadásul az előző két évben célul szolgáló Illyés Gyula Gimnázium a tanévkezdésből adódó problémák miatt nem tudta vállalni a rendezvény befogadását, ezért az utolsó pillanatban póthelyiséget kellett keresni a cél feladatainak ellátására, amelyet a Bleier Jakab Általános Iskolában sikerült megtalálni.

Az előző év rossz tapasztalatai miatt az MKE az 1997.-ben nem vállalta a túra megrendezését. Időközben 1996. november 24-én megalakult a Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesülete (MVTE).A működése első évében jelentősen megerősödő MVTE az 1997. év végén írásbeli kérelemmel fordult az MKE-hez, hogy a túrát a következő évben nyílt bejárásként megrendezhesse. Mivel az MKE az 1997. évi szüneteltetés után később sem kívánta a túrát megrendezni, engedélyezte az MVTE-nek a túra átvételét, azzal a feltétellel, hogy tüntessük fel azt a tényt, hogy a túrát 1994. és 1996. között az MKE rendezte. Ezen feltétel teljesítése mellett a Piros teljesítménxtúra  az 1998.-tól az MVTE fő eseményévé vált., Az anyagi lehetőségek kedvező alakulása miatt már ebben az évben is szokásos rendezvényként, és nem az előzetesen tervezett nyílt bejárásként került sor a túra megújítására

A PIROS túrákat innentől kezdve mindig a november 1-hez legközelebbi hétvégén rendezzük meg. Budaörsön a cél helyiségének kezdetben a már korábban megszokott Illyés Gyula Gimnázium, később a Városi Klub adott otthont. 2005.-ben a késői szervezés miatt a Nyugdíjas Otthonba kellett költöztetnünk a célt, de a 2006. évtől ismét a Városi Klub biztosítjaa célt a sikeres teljesítők számára.

A 2006. évben az MVTE fennállásának tizedik évfordulója alkalmából kettő – egyszeri alkalomra tervezett – távval bővítettük a túrát. Az egyik a Szakó-nyeregből kiinduló, Pilismaróton át ugyanoda visszatérő 20 km-es betétkör beiktatásával egy 105 km-es jubileumi táv volt Magyar Vándor 105 elnevezéssel. A másik Dobogókőről indulva a Vörös-hegy nyergéből az egyik tagtársunk Pilisvörösváron található otthonáig vezető 20 km-es táv volt Magyar Vándor 20 elnevezéssel. A jubileumi rendezés tapasztalataiból és sikereiből kiindulva a 20 km-es távot megtartottuk állandó rendezvénynek. Mivel Csillaghegyen fedett rajtoltatási lehetőség nincs, ezért a túra rajtját a következő évtől áthelyeztük a Szentendrei HÉV Rómaifürdő megállójához. Ateljes táv Rómaifürdőtől Budaörsig immáron 88,66 km. Ennek teljesítése már  nagyon komoly sportteljesítmény, ezért ennek elismerésére és még értékesebbé tétele érdekében  2004.-től a teljes táv teljesítőit tűzzománc jelvénnyel díjazzuk.

A terepfutás népszerűsödése miatt úgy döntött egyesületünk, hogy a leghosszabb távot 2008-tól futóversenyként is megrendezi.

2014-től a rendezvényt befogadta a Csillagház Általános Iskola, így a rajt helyszíne visszakerült Csillaghegyre, a táv pedig egy kilométert rövidült.